TÁRSFÜGGŐSÉG-KAPCSOLATI FÜGGŐSÉG

 Soha, semmihez sem lenne szabad túlságosan ragaszkodni az életben, se anyagiakhoz, se emberekhez, még ideákhoz sem. Minden, amihez túlságosan ragaszkodsz, legyen az személy, anyagi dolog, karrier, ház, vagy tárgy az rombolóvá válik, vagy az uralma alá hajt!!!

A szerelem romboló arca

Amiért mindenre képesek vagyunk, ami magasba röpít, elvarázsol és megszépíti az egész világot. Ez a szerelem egyik arca. De van egy másik is :ami összetör, megaláz, lehúz, börtönbe zár és nem enged. 

Amikor elvállaltam azt, hogy erről a témáról beszéljek azért teszem, tettem, hogy másoknak is segítsek abban, mitől kell óvniuk magukat egy párkapcsolatban, illetve úgy általában a társas kapcsolatokban. Mert a társfüggőség nem jelenti feltétlenül azt, hogy csak a párkapcsolat problémája, hiszen a szülő és gyermek között is ugyan úgy előfordulhat, a tünetek sokban hasonlítanak, és véget vetni is ugyan olyan nehéz. (Pán Péterek generációja>nem költöznek a gyerekek, ill. a fiatal felnőttek otthonról, a szülő nem akarja elengedni a gyereket és fordítva). 

A társfüggőséget kivédeni nem lehet, hiszen az ember eleve társas lény, tehát nem arra született, hogy egyedül bolyongjon és éljen a világon. A kérdés, az, hogyan? Hol a határ? Mi az egészséges arány? Lehet-e egyensúlyt tartani?

Ehhez és hasonló gondolatok foglalkoztattak, amikor már kifele lábaltam ebből a dologból. Azért alattomos mert úgy szoksz rá, hogy észre sem veszed és ezért nehéz lejönni róla, mert nem tudod mennyire veszélyes>rámehet az önbecsülésed, egészséged, tönkremész. Tudom miről beszélek, beleestem, bentragadtam, több évig, de végül kimásztam. 

Hogy kezdődött? Szerelemmel! Azzal a rózsaszín ködössel. Amikor hagyod, hogy elárasszon ez az érzés, annak ellenére, hogy tudod ez csak illúzió. Amikor észleled az első nézeteltéréseket, hogy valami nem stimmel, nem vagy tisztában vele, hogy kezdesz mentegetőzni, érvelni, megbocsátani, új esélyt, a sokadikat adni vagy angyal szerepében tetszelegni azzal a küldetéstudattal, hogy majd te kigyógyítod, megváltoztatod, hogy jobb legyen, vagy, hogy több önbizalma legyen (örökbe adod a tiédet), szeretve legyen (hiszen a szülei nem szerették), szenvedélybetegségeitől megszabadulni (hiszen biztos nehéz gyermekkora volt stb.....de te majd segítesz>feláldozod magad érte és ápolod amikor másnapos lesz stb...) És így indul az ördögi kör.

Nem állítom, hogy a szerelem rossz!Nem az! A társfüggőség rossz! A határ és az éngyengesség a rossz!

A társfüggőség okai:

A szakemberek a társfüggőséget egyfajta viselkedészavarként tartják számon, melynek során a beteg a saját akaratát és igényeit háttérbe szorítja, ezzel egyidejűleg önmaga elé helyezi a párja kívánságait, és ezáltal olyan csapdába kerül, amiből nagyon nehéz szabadulni. A társfüggő ember életének egyetlen értelme a párja, akit már már isteni magaslatokba emel. A pszichológusok szerint a beteges társfüggőséget magunkkal hozott családi minták alapján alakítjuk ki tanult tehetetlenségként. Az ebben a betegségben szenvedők sokszor nem tudják, hogy társfüggők és a problémáik valójában önmagunkból fakadnak. Egy sajátos, megalázó és kiszolgáltatott állapotban élnek, melyhez szociálisan, érzelmileg és fizikailag is ragaszkodnak, önmagukat is a párjukon keresztül ítélik meg. 

Az a téves meggyőződés áll a függőség középpontjában. A partnert tekintik mércének, aki sok esetben felismerve ezt a függőséget, ki is használja azt, és visszaél vele. A másik háttér a gyermekkorban keresendő>vagy túlzott szeretethiány vagy szeretetlenség. Fritz Riemann a szorongás alapformái című könyvében részletesen szemlélteti, honnan erednek a szorongások amelyek táptalajt szolgáltatnak a későbbiekben kialakuló társfüggő kapcsolatnak. Az örökösen ismétlődő emberi, kapcsolati játszmák is megnehezítik annak felismerését, hogy ki a társfüggő.

3. Tünetek:

-beteges megfelelési vágy, örökös megfelelési kényszer, úgy érezzük semmit nem tudunk, vagy nincs kedvünk csinálni ha ő nincs velünk

-féltékenység, birtoklási vágy, nincs baráti kör, ha a társ kérésére gondolkodás nélkül igent mondunk

-a társ helyeslése, szeretete a legfontosabb, az ő véleménye a legfontosabb, egyedül megbénulunk, alárendeljük magunkat, mindig szelíd és alázatos

-mindennapi része az elhagyatottságtól, szakítástól való félelem (ez pánikbetegséghez vezethet és fóbiáktól)

A társfüggőség biztos jele, hogy a már meglévő kapcsolatban minden élményedet, gondolatot tőle teszed függővé. Felhívod mindenért és megkérdezni a véleményét mindenről, döntésképtelen vagy.  Mindenről beszámolsz ami veled történik, történt, visszautasítod a barátaid meghívását, mert sajnálod vagy képtelen vagy egy percre is magára hagyni a párodat, nélküle nem mész sehova, és azt sem szereted ha ő megy el a barátaival. Kiborulsz ha ő szabadulni akar. Érzed, hogy nem vagy boldog a kapcsolatban, mégis ragaszkodsz, tűrsz és bizonygatod magadnak, barátaidnak, szüleidnek, hogy azért bánik veled úgy mert rossz volt a gyermekkora, nem szerették, stb., és te majd segítesz, megváltoztatod.

Ha őt elkezded piedesztálra emelni te meg lenyomod magad mert nincs önbizalmad, már nem tudod ki vagy és melyek a te gondolataid, tudd, hogy társfüggő lettél! Mindennek az alapja az önbizalomhiány és a káros érzelmi megnyilvánulások: féltékenység, harag, düh, birtoklási kényszer, mert amikor birtokolni akarsz valamit, észre sem veszed, hogy az már birtokba vesz, és onnantól kezdve nincs uralmad a saját érzéseid felett.

4. Függőségteszt

-gyakran érzed magad boldogtalannak a kapcsolatodban?

-a félrelépést is megbocsájtanád kedvesednek, ha azt látnád, igazán megbánta amit tett?

-valahogy képtelen vagy boldognak érezni magad egyedül, mindig kell, hogy legyen melletted valaki?

-ha jobban belegondolsz, életed során alig volt olyan, hogy egyedülálló lettél volna?

-te is tudod, hogy ez a kapcsolat nem az igazi, de valamiért képtelen vagy lépni?

-mindig az ő érdekeit helyezed előtérbe?ha megkér valamire mindig fontosabb, hogy azt csináld, mint a saját dolgodat?

-gyakran érzed úgy, hogy nem vagy önmagad ebben a kapcsolatban?

-amikor döntést kell hoznod, mindig kikéred a véleményét, s általában megfogadod a tanácsát, még akkor is ha az homlokegyenest ellenkezik a te gondolataiddal?

-mindig találsz kifogásokat a nem megfelelő viselkedésére?

-ugyanazokért a problémákért veszekedtek, játszmáztok és a változás csak átmeneti?

-minden programodat tőle teszed függővé, hanyagolod a barátaidat, családodat?

Nos, ha ezen kérdések legalább 80%-ra igen a válaszod, fogadd el, hogy társfüggő vagy!

5. Ébresztő, avagy felismerni, tudatosítani, választani, kilábalni, változni.

Normális függőség: minden kapcsolatban szükséges egyfajta szereteten alapuló partnerfüggőség, egyszerűbben az összetartozás érzés. Mindaddig, amíg van saját véleményed, s képes vagy kiállni önmagadért, hű maradsz az elveidhez, normális mértékben vagy függő. 

A kiút: A kiutat egyedül az jelenti, ha valaki felismeri önmagában a függőséget, vagy az arra való hajlamot. E nélkül nem tud nekilátni a probléma orvoslásának, hiszen létezéséről sem tud.

A legjobb megoldás egy önálló élet, a teljes függetlenség kialakítása. Fontos, hogy találjunk olyan embereket, barátokat, vagy elfoglaltságot, amely akkor is képes örömöt nyújtani, ha a partnerünk nincs a közelünkben (pl. kézműves tanfolyam, önismereti, jóga vagy sport, futás stb.) 

Egy normális, fejlett önálló énnel rendelkező személyre nem jellemző a kondependencia. Egy autonóm felnőtt személyiségnek mindig van egy bizonyos szintű szabadságigénye, ezért nem szolgáltatja ki magát teljesen. Akik függőségi viszonyba kerülnek általában nagyon rosszul viselik a magányt. Fejletlen, éretlen személyiségűek akik általában lelkileg még nem nőttek fel, és nem rendelkeznek pozitív énképpel. S mivel értéktelennek, önállótlannak tartják magukat, ezért, másoktól várják az életük kiteljesedését.

Az ÖNVIZSGÁLAT nagyon fontos!!! Meg kell keresni a kiváltó okokat, a probléma forrását, amely akár szakember segítségét is igénybe vehetjük. Amennyiben spirituális beállítottságúak vagyunk sokkal szélesebb a skála a probléma feltárásához....Bach féle virágterápia, kineziólógia, önsegítő könyvet, théta healing, kvantumszinkronizáció, bármi ami az önismeretről szól....stb.

Fontos megérteni, hogy ha nem figyelünk oda súlyossá válhat, depresszió, fásultság, alapvető önbizalom és önértékelési problémák, megfelelési és viszonyítási vágy. Ha nem figyelünk magunkra, testi jelzéseinkre amelyek figyelmeztetnek, hogy rossz irányba haladunk sokkal rosszabbul is járhatunk. A felismeréshez nagy bátorság kell, nem is biztos, hogy magunktól rájövünk, hanem csak akkor amikor az utolsó stádiumban vagyunk és az egészségünket veszélyeztetjük. A Bach féle virágeszenciák segíthetnek abban, hogy megszabaduljunk a függőségünktől, önbizalomra tegyünk szert, és visszataláljuk önmagunkhoz. Véleményem szerint ez sokkal gyengédebb módszer mint az antidepresszánsok, és sokkal olcsóbb mint a pszichológus :)

Köszönöm a figyelmet.